A Balaton (becenevén „a magyar tenger”) magyarországi tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.
A Balaton-felvidék napsütötte lejtőin sok szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Nyáron a kellemes időjárás, az északnyugati szelek által terelgetett vitorlások, a harmonikus szépségű táj megnyugtató hatással van a pihenő emberekre.
Magyar elnevezése a szláv „blato” (mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent.
A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások.

A Tisza-tó (más néven Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.
A tó feltöltése után magyar turisták kezdték látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. A tó környékén megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A part mentén hat szabadstrand, Tiszafüreden pedig termálfürdők kínálnak fürdési lehetőséget.
Területe 127 km², melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. 43 km²-nyi sziget található benne.
1973-ban építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása végett. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be.
A tónak mára kialakult az ökológiája, madárrezervátum is működik benne. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO Világörökség része.

A Szelidi-tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete megközelítőleg 80 hektár, ezzel hazánk ötödik legnagyobb természetes tava. A tó déli partján nyugalomba jutott futóhomok területein kellemes strandok kerültek kialakításra. Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában található.
A tó a nevét a víz közvetlen közelében fekvő faluról, illetve annak pusztulása után a közelben elterülő szántóföldi művelésre alkalmas úgynevezett "Szelid pusztáról" kapta.
A tó nevét legendák is magyarázzák. Az egyik szerint Szelid neve a közeli Várdomb erődítményével és a török hódoltság harcaival függhet össze, ugyanis a török csapatok a magyar túlerőt látva, megállásra és kompromisszumokra kényszerültek, 'megszelídültek' ezen a területen. Egy másik legenda szerint Bence vitéz úgy meghajszolta lovait, hogy azok patái elvástak. De miután a lovak hosszasan a tó vizében állva ittak, sebeik gyorsan rendbe jöttek. A legvalószínűbb, hogy a tó neve egyáltalán nincs összefüggésben a szelíd melléknévvel.